Horganyzott acél csatornák esetében a horganyzási folyamat megértése logikus kiindulópont az összes jellemző elemzéséhez. Ez az eljárás nem egy egyszerű bevonat, hanem egy precíz kohászati kombináció. Általában tiszta, alacsony széntartalmú acéllemezeket merítenek olvadt cinkbe, és a tűzi-merítési eljárás során egy cink-vasötvözet réteg és egy tiszta cinkréteg képződik az acél felületén. Ez a kompozit rétegszerkezet a horganyzott acéllemez további tulajdonságainak sarokköve.
A cinkréteg mechanizmusa két szintről elemezhető. Először is, ott van a fizikai gáthatás: a sűrű cinkréteg teljesen lefedi az acél hordozót, elszigeteli az acélt a korrozív közegektől, például a levegő nedvességétől és oxigénétől, így lelassítja a rozsdásodási folyamatot. Másodszor, van egy egyedibb elektrokémiai védőhatás. A fémaktivitási sorrendben a cink reaktívabb, mint a vas. Ha a bevonat megsérül, és az acél szubsztrát szabaddá válik, a cink anódként működik, és elsősorban oxidáción (korrózión) megy keresztül, míg a vas katódként működik és védett. Ez az „önfeláldozó” védelem azt jelenti, hogy még ha a bevonaton vannak kisebb karcolások is, a környező cink megvédheti az acélt a rozsdásodástól, ami jelentősen javítja az anyag tartósságát.
